3. HAMIS VÁD
Gina rémülten figyelte az előtte tornyosuló hatalmas farkast.
Először azt hittem, hogy csak képzelődöm. Nem tudtam volna elképzelni ezt Sethről, hiszen olyan kedves fiú volt. Eddig. Mire felocsúdtam az első döbbenetemből, mindketten rám emelték a tekintetüket. Nem tudom, hogy a farkas felismert-e, de azt tudtam, hogy nem bánthatja Ginát. Ha rajtam múlik, nem is fogja.
Egy pillanat alatt Gina előtt termettem és belerúgtam a farkasba. Bár nem volt kicsi a szobánk, ez a két méteres monstrum így is a felét elfoglalta. A szemközti falnak vágódott, de egyből talpra is ugrott és vicsorogva támadóállásba lendült. Nem vesztegettem az időt. Sajnos nem volt nálam a tőröm, de így is felvettem vele a harcot különleges képességeimmel.
Támadóállásba helyezkedtem és minden energiámat és erőmet a kezembe összpontosítottam. Fényes energialabda keletkezett. Meglepődtem rajta, hogy ilyet is tudok, de minden esetre jól jött.
Mikor Seth elrugaszkodott, elhajítottam a labdát, ami egyenesen az oldalát találta el. Az állat a földre rogyott és nyüszögő hangot hallatva Ginára emelte tekintetét.
- Ne merészeld bántani őt!- sziszegtem, miközben közéjük álltam.
- Miért csináltad?- Gina szipogva suttogott még mindig ugyanott ülve.
- Gina. Majdnem rád támadt. Nem kockáztathattam, hogy elveszítelek.- fordultam hátra.
Nem féltem, hogy a farkas hátba támad, mivel sikerült eléggé kiütnöm.
- Nem bántott volna…-hagytam figyelmen kívül a motyogását. Biztosan csak meg van zavarodva, azért mondja.
- Nem tudod, mit beszélsz. Túlságosan meg vagy rémülve.- oda akartam menni, hogy megöleljem, de mégsem tettem. Testtartása világosan a tudtomra adta, hogy nem akar a közelemben lenni.
Ekkor megjelent az ajtóban Logan és Jacob, Noah kíséretében. Hálát adtam az égnek, hogy Noah elment értük, így nem kellett levennem a szemem arról a farkasról. Hercegem arca kemény volt, hangja színtelen és hideg.
- Jacob! Hozd az irodámba a fiút! Ez felháborító!- háborgott Logan, aztán felém fordult, és vonásai ellágyultak.- Minden rendben?- bólintottam.
- Menjünk.- mondtam, majd odafordultam Noahhoz.- Vigyázz a lányra, amíg ezt elintézzük!- bólintott, majd meghajolt. Ez az átkozott etikett!
Kisétáltunk, mert nem akartam meghallgatni Seth magyarázkodását, mikor visszaváltozik. Épp elég, amit most az alfájától fog kapni, amiért orvul hátba támadott minket. Aztán majd meg kapja a megfelelő büntetést.
- Nem tudom elképzelni, hogy ezt tette!- Logan őrjöngött. Bent voltunk a dolgozó szobájában, ott akartuk elrendezni ezt a dolgot.- Mondtam, hogy nem bízhatunk benne. Hope, mi lett volna, ha nem pont a szobádba mész először?- szörnyű bűntudatot éreztem. Azt hittem, okos döntés volt, mikor Sethnek megengedtem ezt a testőri feladatot, de tévedtem.
- Sajnálom, én azt hittem jól döntök.
- Ne haragudj, nem rád vagyok dühös, hanem arra a bolhazsákra.- még mindig idegesen járkált fel-alá a szobában, de már kevésbé volt olyan feszült a légkör közöttünk.
Kopogtak. Gyorsan ott termettem Logan mellet, hogy ha valami butaság jutna eszébe, vissza tudjam fogni.
- Szabad.- mondta Logan. Hangja erős és hideg, mint egy igazi királyé. Nem tudtam volna mást elképzelni erre a feladatra. Ő annyira bölcs és okos is volt, és persze mindig szívén viselte az emberek életét. Ezért is zaklatta fel, hogy Gina veszélybe került, mert ő bólintott rá az én őrült ötletemre.
Jacob lépett be, fejet hajtott, majd mögötte ott kullogott a bűnös. Seth a földre szegezte a tekintetét, vállai előre görnyedtek, és valahogy olyan elesettnek látszott a hatalmas férfi.
- Először is szeretném leszögezni, hogy vállalom a következményeket, a fiú tetteiért.- Jacob jó vezető volt. A falkáját megvédte minden áron, és jó csapatot alkottak. Azonban, hogy ő vigye el a balhét… hát ez hallatlan.
- Nem Jacob.- Logan meglepődve fordult felém. A farkasok is ezt tették.- Seth követte el ezt a hibát, ezért úgy gondolom, hogy ennek a következményét is vállalnia kell.
- Értem.- meglepett Jake válasza.- Akkor én szabad kezet adok. Nem tudom ép ésszel felfogni, mi ütött Sethbe. Mindig ő volt köztünk a legjóságosabb, most meg ezt tette…
- Értem. Azonban szeretném, ha itt maradnál, amíg megkapja a büntetését. Én nem gondolom, hogy nem a te dolgod ezek után. A te falkád, jogod van tudni mi lesz a büntetése.- Jake bólintott. Arcára ismeretlen és ijesztően rideg arckifejezés ült ki. Ahogy Sethre nézett, látszott, komolyan megveti a fiút a tettéért. Noha egy vámpír ellen követte ezt el. Tudom, hogy nem kedveli a fajtánkat, de a törvényeket mindig betartja, és azokhoz hűen viselkedik.
- Nos, Seth Clearwater. Lépj előre és mondd el mi vitt rá, arra hogy megtámadj egy Vardím kiválasztottat, aki jelenleg gyenge és védtelen?- a fiú felemelte a fejét. Tekintetétől szó szerint halálra rémültem. Arca olyan fakó, már-már színtelen. Szemeiből kialudt a ragyogás, ami eddig volt benne. Nem erre számítottam. Azt hittem, olyan arcot látok, amelyben bűntudat van, de ez nem az volt. Ez az az arc volt, melyet olyankor látni, ha valamit elveszítettél örökre.
- Nincs mit mondanom Herceg.- nem, az nem lehet. Ez nem az a fiú. Mintha minden érzést kiöltek volna belőle. Előre léptem egyet, mert nem hittem annak, amit látok, de Logan megragadta a karomat és megállított.
- Nem hiszem, hogy most oda kellene menned…
- Ne aggódj. Tudom, mit csinálok. Csak kíváncsi vagyok valamire.- Logan bólintott, de láttam rajta, hogy nem örül az ötletemnek.
Megálltam közvetlenül Seth előtt. Nem nézett rám, ismét a földet kezdte bámulni.
- Seth! Nézz rám!- hangom határozott volt, de nem parancsoló, bár már ez is épp eléggé idegesített. Nem szerettem így beszélni, ez nem az én műfajom.
Rám nézett. Szemeit az enyémekbe fúrta. Mélyen belenéztem a mogyoróbarna íriszekbe. Könyörögtek nekem. De miért? A fényért. A fény kellett azokba a szemekbe, melyek most valahol máshol jártak. De hol? Mi volt meg neki tegnap, amit most elvesztett?
- Bántani akartad Gina Stonet?
- Soha sem lennék képes rá.- hangja most határozott volt, szemében őszinteség tükröződött, és ekkor megláttam. A fény egy pillanatra fel villant. Gina lenne az? Gina a fény számára? Ó, nem. Az nem lehet.
Egy lépést hátraléptem. A fiú egy pillanatra zavartan nézett, majd nagyot sóhajtva lehorgasztotta a fejét. Elgondolkodtam. Gina kétségbeesetten ragaszkodik ahhoz a fiúhoz. Láttam, mennyire szorosan kapaszkodott belé, amikor behozta a szobába. Seth sem mutatta semmi jelét annak, hogy erre a szörnyűségre készülne. De, akkor meg miért láttam azt, amit?
Miért volt Gina olyan rémült, mikor megláttam?
Visszasétáltam Logan mellé és hagytam, hogy tovább faggassa a fiút. Töprengtem. Kizártam a szobában lévőket és csak azt a képsort próbáltam visszajátszani, mikor megláttam az elém táruló látványt. Seth áll farkas alakban Gina előtt és kutató pillantással mered rá. A lány meg van rémülve. Megrémülve. Hát persze. Nem megrémülve volt, hanem meghökkenve.
Ugyanaz volt a reakciója, mint nekem mikor Haniot megláttam átváltozva. A fiú nem akarta bántani, csak megmutatta, milyen a másik énje. Lehet, Gina kérte meg, hogy mutassa meg neki?
- … száműzlek Salemből Seth Clearwater! Ez az ítéletem a bűnödért.- hallottam meg a mondatot, Logan szájából.
- Várj! Csak még egy kérdést, mielőtt elítéled.- mind zavarodott arccal néztek rám.
- Gina kért meg rá, hogy mutasd meg neki a farkast?- és igen, a fény. Ott volt. Felbukkant, miközben Seth bólintott.
- Nem akarta bántani.- fordultam Logan felé.
- Hope. Én megértem, hogy nem szeretnéd ezt, de a fiú megszegte a törvényt.- meg ráztam a fejem.
- Nem. Nézz rá! Úgy néz ki, mint aki meg akarta támadni? Én láttam. A szemében. Egy cseppnyi rosszindulat sem volt benne. Kérlek!- Hercegem elgondolkodva méregette a fiút, aki most már kihúzva magát állta a harcos tekintetét.
- Tényleg.- arcára mély döbbenet ült ki.- Ez elég kényelmetlen. Azt hiszem, bocsánatkéréssel tartozunk neked, Seth Clearwater.- Logan rám mosolygott.
- Köszönöm.- mondtam neki hálásan, majd Sethez fordultunk.
- Visszavonom, amit mondtam, és természetesen te maradhatsz Gina Stone testőre. Azonban lehetőleg a közeljövőben ne csináljatok ilyet. Ha feltétlenül látni akarja a farkast, legalább legyen ott még valaki, de egyedül semmiféleképpen sem. Nem szeretném, hogy valami baleset történjen azzal a lánnyal.- mondta határozottan Logan. A fiú bólintott, majd meghajolt.
Mielőtt a farkasok kimentek volna, Jacob után szóltam. Feltétlenül meg kellett tudnom, hogy lehetséges-e ami szöget ütött a fejemben a fényről.
- Jacob. Beszélhetnék veled, négyszemközt.- bólintott. Logan értette a célzást, így egy mosoly kíséretében Seth után ment.
- Szóval, van valami, ami nem hagy nyugodni.- Nocsak, azt hiszem, a hős alfahím valamit nagyon nem akar nekem elmondani.
- Mi lenne az? Szerintem már minden kiderült, és igazából most Sethhel kellene lennem. Tudod, nem szép dolgokat vágtam a fejéhez.
- Persze. Én megértem, csak egy kérdés lenne. Lehetséges, hogy Seth belevésődött a lányba?- Jake egy pillanat alatt szoborrá dermedt. Aztán felém fordult.
- Kizárt.- Mereven nézett maga elé, úgy mondta, szinte már gúnyosan.
- Értem. Lehet, megint csak képzelődöm. Biztos az esküvő miatt van, meg Gaby halála miatt. Tudod, szeretném, ha Gina biztonságban lenne, de félek, hogy én nem tudom neki ezt megadni. Viszont Seth. Neki ez annyira természetes már az első pillanattól. Annyira figyelmes volt vele tegnap és olyan megbabonázva nézte. Aztán mikor ma a szobában Gina elé álltam, akkor engem akart megtámadni. Tőlem akarta megvédeni. Ez normális?
- Seth mindig olyan önfeláldozó volt. Mindig mindenkin segíteni akar. Azzal a lánnyal is hasonlóképpen viselkedik. Olyan, mint egy védelmező báty. Semmi több.
- Oké, felfogtam.- emeltem fel a kezeimet, mert látszott, hogy Jake kezdi elveszíteni a türelmét. Nem értem, miért zavarja ez a dolog, ha világosan közölte, hogy a fiú nem vésődött be.
- Seth nem vésődik be. Sosem fog, akár csak a nővére. Ők valahogy nem tudnak. Hope, ha képes lenne rá, akkor már régen megtörtént volna. A korábbi falkából már szinte mindenki feladta farkas létét, mert bevésődött. Ők ketten azonban nem. Ez az élet furcsa fintora, hogy ők egyedül maradtak.
- Köszönöm, hogy ezt elmondtad nekem. Ígérem, többször nem hozom fel a dolgot.- arca már nem volt olyan fenyegető. Mintha megnyugodott volna. Hálásan bólintott, majd kiment. Én még maradtam. Bárhogy próbáltam elhinni, ezt az „ő képtelen a bevésődésre” dolgot, valahogy nem sikerült. Mindenesetre nem fogom árgus szemmel figyelni a fiút, ezek után sem.
- Lehet, hogy különleges kapcsolat van közte és Gina között, de annak semmi köze a bevésődéshez. Az biztos. Az ég szerelmére, hiszen Gina még gyerek!
Visszasétáltam a szobámba miközben gondolataimba merültem. Nem tudom, mennyi időt tölthettem így, mert egy meleg kéz ébresztett fel a merengésemből. Mikor felpillantottam, Logan állt előttem.
- Mi az? Valami gond van?- megrázta a fejét, miközben egy mosolyt próbált elfojtani. Hát, nem csodálom. Mostanában eléggé eluralkodott rajtam az üldözési mánia. De ez érthető.
- Nincs semmi. Vagy mégis. Beszéltem Lunával és egy pár taggal a főtanácsból.
Igen. A főtanács. Ők képezik azt a társaságot, akik igencsak beleszólnak az életembe és Loganéba is. A tanácsba az arisztokráciából kerülnek be a férfi Vardímok, és általában még van köztük pár Vardím főpapnő is. Az egészet Luna irányítja. Mostanság mondhatni kissé megváltozott. Teljesen bele van merülve ebbe az egész fajnemesítésbe, és nem zavartatja magát abban sem, hogy minden lehetőséget megragadjon arra, hogy az én és barátaim életét megkeserítse. Már kezd belőle elegem lenni, de komolyan.
- Mit akarnak már megint?- horkantam fel.
- Nyugalom. Most kivételesen pozitív dolog történt. Már a mi helyzetünkhöz képest.- meglepődve vártam a folytatást.
- Szóval. Mivel, ahogy Luna fogalmazott Gaby kikerült a képből, nem kell annyira sietni az esküvővel. Azt mondta, maradhat a régi időpont. Vagyis, mikor betöltöd a 18. életévedet.- most erre mit mondjak? Az egyik szemem sír, a másik még jobban. Nem oldódott meg semmi, szimplán csak kaptam egy kis haladékot. Négy hónap. Pontosan négy hónap múlva… végem.
- Remek. Mondhatom igazán remek.- mormogtam, miközben kezeimet keresztbe fontam a mellkasom előtt.
- Tudom, hogy ez nem old meg semmit, de mégiscsak több időt kaptunk.
- Tudom én, csak… olyan nehéz.- sóhajtottam, majd odabújtam hozzá. Szükségem volt egy kis melegségre.
- Megoldjuk valahogy. Valahogy minden meg fog oldódni. Tudom.- bárcsak így lenne. Bárcsak…
Gondolom már nem meglepő, de ezt a fejezet is imádtam. Nem tudom, hogy csinálod, de minden fejezet végén azt érzem, hogy még csak 1 bekezdést, még csak 2 sort ... :D Remélem érted mire gondolok.
VálaszTörlésSzegény Seth-t annyira sajnáltam:( Remélem ő be tud vésődni, és hogy a bevésődése Gina lesz :)
Azt pedig nagyon remélem, hogy az esküvőt valahogy ki fogják majd kerülni és Hope megint együtt leher Damus-szal :)
Nagyon örülök, hogy teccet. Igyekszem amennyire tőlem teli, de ebben nagy szerepe van a karaktereimet megtestesítő személyeknek, akik nélkül rém unalmas lenne ez a történet:)Ha minden igaz még a héten felkerül a folytatás,így jöhet még pár bekezdés. Most izé leszek és nem árulok el semmit, mert azzal lelőlén a történet poénját, úgyhogy meghagyom a találgatások örömét.:)
VálaszTörlés